Néhány év után újra születtek némakacsáink. Első reggel három sipákolt a fészekben, és volt még egy repedt, meg egy bontatlan tojás. Hogy utóbbiaknak a kacsamama nyugodtan gondját tudja viselni, a kikelt csemetéket ideiglenes gondozásba vettem. Illetve vettük, Liza, meg én. Nekem annyi előnyöm volt, hogy én már láttam sok kiskacsát, ő még egyet sem.
Ide azt akartam írni képaláírásnak, hogy "négy pancs", de csak hárman voltak, másnap reggelre meg már öten, szóval ez számszakilag sehogy se stimmelt volna. Mindenesetre a fagylaltosdoboz újrahasznosítása szerintem tökéletes. Van benne újra néhány gombóc vanília, csokoládé...
Liza nem annyira a rengeteg eszéről, nem is a feltétlen engedelmességéről híres, de tőle telhetően igyekszik jó kutya lenni, és türelmes idomítással sikerült elérni nála, hogy mégsem kóstolta meg egyikük püspökfalatját sem. A melegebb pillanatok persze nincsenek meg sem fotón, sem videón, mert akkor éppen azzal voltam elfoglalva, hogy feltápászkodjak, miután felborított székestől, vagy a kiskacsa után kapkodtam, ami véletlenül a nyelvére ragadt.
A kis videót sikerült úgy megvágni, hogy úgy tűnjék, minden egyszerűen, simán ment egy csendes, szép, falusi délelőttön.
Másnap reggelre aztán a kacsamama kiköltötte a másik két kiskacsát, és ezeket is visszakapta, miután elhagyták a fészket. Vezetgeti őket, szépen gondoskodik róluk.
Ifj. Dagobert aranyos... :-)
VálaszTörlésÓ, de helyesek!
VálaszTörlésLiza is :)
Most javítgattam a drótkerítésükön az aprószemű műanyaghálót, mert mindenféle létező és nemlétező apró réseken kibujkálnak, és mennek világot látni, a szegény mama meg szinte agyvérzést kap. Két naposak, és már rosszak. :)
VálaszTörlésKis gyerek, kis gond... mi lesz később? :)
VálaszTörlésLiza olyan jóságosan néz, mint egy gondos pásztor. Talán csak meg akarta igazítani a pici kacsa tollát. :)
VálaszTörlésLizában nemigen lehet megbízni, ha tolligazításról van szó. :)
Törlés