Jó, mondjuk nem tücsök, hanem szöcske, de jól körülnézett az asztalomon. Elsősorban az érdekelte, hogy jól el van-e rakva a kalapács.
És hogy ezekből az ócska lécekből az újrahasznosítás során ugye nem hazudós, hosszú orrú fabábú, netán politikus lesz?
Megnyugtattam, hogy csak a kerti slagnak csinálok egy tárolódobot. Erre, hogy ő ehhez nagyon ért, hiszen Gepetto mesternél tanult, szóval adjam a tokmánykulcsot.
Kérdi, hány éves ez a ruszki fúrógép, mert ő éppen száz, de ez nála is sokkal öregebbnek néz ki.
- Akkor most a dugót a konnektorba...
...oké, benne van, jöhet a feszültség!
- Ja, a telefon mikor volt töltőn?
- Csak azért, mert ha telefonos segítséget kérek Gepetto mestertől... és hogyan tudom kihangosítani? Mert a lábamon a fülem, és ugye azzal vagy ciripelek, vagy hallok...
Pompás sorozat, a modell is érzi a feladatot. Legjobb a zeljonüj tokmányszöcske. Nekem meg gépem is épp, hogy van, nem, hogy expozíció-biztos szöcsköm-bogaram.
VálaszTörlésIgen, ahogy a költő mondta: tokmány szöcskenyájak legelésznek rajta. :)
VálaszTörlés