2012. július 14., szombat

Őskacat

Sikerült viszonylag épségben leműtenem egy réges-régi kamraajtóról a réges-régi zárat. Most viszont nemigen tudok mit kezdeni vele. Az a szép, hogy még szinte működik is. Azt hiszem, minden megvan hozzá, még egy kovácsolt szeg is (sajnos a többi már "modern" huzalszeg volt). A kulcsa úgy nézem, nem eredeti, mert csak kívülről megy bele. Az az ajtógomb-szerű izé, az nem szerves része a zárnak, csak az ajtónak. Ha a szerkezet nagyjából egyidős a házzal, akkor 1832 körül alkothatta a lakatos mester, tehát 180 éves lehet. Vagy ki tudja, tán már akkor sem volt új.
Ha esetleg valaki pont egy ilyenre vágyik, keressen meg, egy darabig őrzöm. Aztán ha megunom, hogy mindig útban van, mert az ilyen őskacat mindig útban van, akkor felajánlom a helytörténeti gyűjteménybe.
Íme elölről, hátulról és működés közben:

















































5 megjegyzés:

  1. Szereem a régi kacatokat! Egy használhatatlan kovtács fújtató nem érdekel?

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, nem! Magam is nagyszerűen tudok fújtatni, ha mondjuk eleget talicskázok. :)
    De ha éppen egy ilyen zár hiányzik a házadról...

    VálaszTörlés
  3. Bár igazad van, cserélhetünk is. Igaz, hogy ez a majdnem működőképes zár megér akár két használhatatlan kovácsfújtatót is.

    VálaszTörlés
  4. No, de most komolyan! Ez egy gyönyörű darab! A kulcslyuk gyűrűs peremezése, a kovácsolt szeg mestermunka, igen szívmelengető látvány. Nekem csak egy - napi használatban lévő - 100 éves metszőollóm és egy hasonló korú, egyszer elveszett, aztán meglett harapó(hülye nevén homlokcsípő) fogóm van, de ezeket nem adnám semmiért, csakúgy, mint a látszólag jelentéktelen Höfner gitáromat.

    VálaszTörlés
  5. Jó, mondjuk a metszőolló, meg a veszett harapófogó egészen más kategória. Ha mondjuk ilyesmire lenne szükségem, akkor tudnék érte ajánlani egy szintén veszett szabóollót. Az értékét az is növeli, hogy még elő sem került. Manapság is csak úgy emlegetjük, mint öreganyáink, hogy "holazolló".

    VálaszTörlés